Mondhatnánk azt is, hogy az ember az egyedüli lény, aki a másik faj tejét is issza. Ennél azonban többről van szó. Az ember csak a szoptatási időszakban rendelkezik a tejcukrot lebontani képes laktázenzimmel. A vékonybél tejcukorbontást végző enzimének termelése a felnőtt korra inaktiválódik. Ennek ellenére a tejivás az utóbbi száz évben a helytelen propagandának köszönhetően egyre nagyobb méreteket öltött.

 Eleinte számos betegség, közülük is a legveszélyesebb, a tuberkulózis nevű betegség terjedt el a nyers tej szállítási és tárolási körülményei miatt. Ám a pasztörizálással úgy tűnt, megoldódik a probléma. Azonban a sterilizált tej gyakorlatilag halott tej. A tejben található enzimek és vitaminok 39-40 fokon hőkezelésre elveszítik aktivitásukat.

 Valójában a tejfogyasztásnak az egészségünk szempontjából sokkal nagyobb veszélyei vannak, és ezekről a tényekről szinte egyáltalán nem esik szó. Kutatások megállapították, hogy míg a hús nem növeli a szervezetben az inzulinszintet, addig a tej duplájára növeli. A tejfogyasztástól már a hetedik napon kialakulhat inzulinrezisztencia, amíg a húsfogyasztástól nem alakul ki.

 Mi a helyzet a tejsavóval? Igaz ugyan, hogy a fogyasztásakor az allergiás reakciók mérséklődnek, ám a tejsavó, a nagy cukortartalma miatt, megemelkedett inzulintermelésre készteti a hasnyálmirigyet. Ez pedig a hiperinzulinizmus kialakulásának egyik kiváltó tényezője lehet. Mivel a tejsavót nem használják a sajtgyártásban, ezért ebből a szempontból veszélytelen a sajt a hiperinzulinizmus kialakulásában.

 A tejfogyasztás növeli a szívbetegségek kockázatának mértékét is, ami a fokozott kalciumfelvétellel magyarázható. A kalcium felszívódást a szervezet a szükségletnek megfelelően szigorúan szabályozza. A tejben található tejcukor ezt a szabályozást kijátssza, és szükségtelenül nagy kalciumot vesz fel a szervezet a tejből. A felesleges kalcium egy része lerakódhat az erek falán és a belső szervekben is jelentős problémákat okozhat. A folyamatos lerakódások növekedésével mindez a szervek meszesedéséhez, plakkok képződéséhez vezethetaz artériákban, a szívben, az agyban, a vesében, a bőrön, az ízületekben, a mellben, a hasnyálmirigyben, a prosztatában, vagy a petefészkekben. Az egyre növekvő meszesedés gyulladást, autoimmun reakciót, fertőzést, akár egy szerv teljes elhalását is előidézheti. A szervezetünkben kialakult kőképződések egyik legfőbb komponense a kalcium.

 

A legújabb kutatások szerint a tejet fogyasztók körében sokkal magasabb arányú a csontritkulás.

 

Van még egy molekula a tehéntejben, ami veszélyforrás ránk nézve. Ez az Inzulinszerű Növekedési-hormon (IGF). Mivel az IGF nagy része nem emésztődik meg, hanem átjut a bélfalon, a tej és tejtermékek rendszeres fogyasztása felnőttekben 10-20%-kal, gyermekekben 20-30%-kal megemeli az IGF-szintet. Az IGF serkenti a sejtek osztódását és növekedését, így igazoltan fokozza a tumorok növekedését. A magas IGF-szint kapcsolatot mutat a méhnyak-, a petefészek- és méhrákkal, a vastagbél-, a gyomor-, a nyelőcső-, a máj-, a hasnyálmirigy-, a vese-, a pajzsmirigy- és az agyrákkal. /Melnik 2000, Yu és Roham 2009/

 Elismert, hogy a magas ösztrogénszint fokozott mellrákkockázatot jelent, és az IGF és ösztrogén kölcsönösen erősítik egymás hatását a mellszövetben. Érzékenységét tekintve, ami a nőknek a mell, az a férfiaknak a prosztata. Mindkét szerv hormonérzékeny, mindkettő fokozottan hajlamos a rákra, és mindkettőnél fontos szerepe van az IGF-nek, mint kockázatfokozó tényezőnek.

 Az autista gyermekeket vizsgálva kiderítették, hogy az agyukban túl sok az opiát. Magatartási tüneteik hasonlítanak az opiáttal kezelt állatokéhoz. Kutatások kimutatták, hogy az autisták és skizofrének vizeletében a normától eltérő fehérjék találhatók, amelyek a tejben található kazeinből és a gluténből származnak. Megvizsgálva őket, döntő többségüknek gyenge volt az állóképessége, hiperaktivitás, figyelemzavar, fáradékonyság, ingerlékenység, alvászavar volt megfigyelhető, továbbá sérült volt a bélflórájuk, a bélrendszerükben gyulladásos folyamatokat, és megnagyobbodott nyirokcsomókat találtak. Mindez az ételben található anyagokkal szembeni immunvédekezésre utal. Az autista és skizofrén embereknél az emésztés során keletkezett opiátszerű anyagok a bélrendszerben fokozottan áteresztik a fehérjéket. Így jutnak az opiátszerű anyagok a vérbe, majd az agyba, és ezek okozzák náluk az agy alulszabályozott működését.

 Az SM - szklerózis multiplex - és a tej kapcsolatát a molekula mimikri elmélete magyarázza. Ha egy idegen fehérje vagy vírus, hasonló fehérje molekulát hordoz, mint a test valamely szövete, akkor az immunrendszer megtámadja a betolakodót. De az azonosság miatt ezt követően a saját szöveteit is támadni fogja. Egyik ilyen gyanúsított fehérje a tejben található butirophilin. A szklerózis multiplexben a butirophilin átjutva a bélfalon immunválaszt vált ki, s mivel az idegeket beborító mielinhüvely egy nagyon hasonló fehérjét tartalmaz, az immunrendszer kikezdi a velőshüvelyt is.

 A kemény sajtok nagy része laktózmentes, mert az erjedés során az erjesztőbaktériumok a laktózon élnek. A tejben a laktózon kívül kazein-tejfehérje is van. A kazein-tejfehérje elégtelen emésztése során keletkezik a kazeomorfin, ami a bélfalán keresztül a véráramban szívódik fel, és a vér – agy - gáton keresztül eljut az agyig, és befolyásolja a központi idegrendszer működését.

A tejtermékek nagy hátránya továbbá, hogy könnyen allergiát és intoleranciát okoznak. A valódi tejallergia a leggyakoribb allergiaféle, mert a tejtermékben sokféle antigén van, különböző immunglobulinok.

 A vaj kivétel az allergének alól, mert gyakorlatilag nem tartalmaz sem laktózt, sem tejfehérjét és az emésztőrendszer ezért jól tolerálja.

A vaj tiszta tejzsír, csak nagyon kevés savót tartalmaz. Azt javasolják, ha tehetjük, bio vajat fogyasszunk, mert a többi tele lehet növényvédőszerrel, hormonokkal, antibiotikumokkal – ezeket kapják ugyanis a nem bio tenyészetből származó tehenek. Amennyiben lehetséges a sós vaj fogyasztását is kerüljük, mert a sókat többnyire állományjavítókkal tartósítják. A tejzsírban több olyan anyag található, amely külön-külön, de együtt is különös védelmet nyújtanak a szervezet számára. Az egyik fontos alkotóelem a linolsav, ami az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, telítetlen zsírsav, természetes védőanyag. Bizonyított, hogy jelentős a rákellenes hatása a többi alkotóelemmel együtt.

 A világon elindult egy nagy koleszterinellenes kampány, amitől azt várták, hogy jelentősen csökkenni fog sokak magas vérkoleszterin problémája, és kevesebb érrendszeri betegség alakul ki. Sajnos a kampány nem hozta meg a várt eredményt, ma még több embernek van koleszterin gondja. Kiderült továbbá, hogy a tejzsír, ami a vaj alapanyaga, nem növeli a vér koleszterin szintjét, hanem még csökkenti is. Nem várt fordulat, szintén bizonyítást nyert, hogy a tejzsírban lévő konjugált linolsav nem hizlal, sőt, a lerakódott zsírpárnákat eltünteti, így aki rendszeresen fogyasztja, nem fog elhízni.

 A tejzsír összetétele és kiváló emészthetősége alapján nemcsak az egyik legértékesebb fehérjeforrásunk, hanem az egyik legértékesebb zsiradékunk.

Összegezve, a tej fogyasztását nem javasolják a kutatók, ellenben a tejszín és a belőle készült tejtermékek: vaj, tejföl fogyasztását igen, mivel értékes tápanyagokhoz juttatják a szervezetünket.